Némely forráscikk ugyan régi, ám a hasznos és megszívlelendő tanácsok ma is aktuálisak. Kiemeltem a lényeget.
A BKV ellenőrök a bliccelők igazoltatására nem jogosultak, az okmányaink átadására nem kötelezhetnek, csak nyilatkozatot kérhetnek az adatainkról (a szó elszáll...), mivel a jegy ellenőrzésekor nem minősülnek közfeladatot ellátó személynek. Ez a jogállás csak büntetőjogi ügyekben (pl. garázdaság, gyilkosság, rablás, verekedés esetén) illeti meg őket. (védelem) Na, ilyenkor tűnik el a nagy mellényük! (Ahogy az üzletszabályzatuk fogalmaz: ilyen esetekben a BKV a károkért még abban az esetben sem felel, ha a biztonsági szolgálat jelenlétében történt! Mint a kamaszok... jogaik vannak, kötelességeik nem.)
Az adatok begyűjtésére rendőri intézkedés kérhető, ám a rendőr megérkezéséig sem tarthatja fel az utast (személyi szabadság megsértése). Főleg pedig: nem érhet hozzá, nem lökdösheti stb. A rendőri intézkedéskor begyűjtött adatok a rendőrkapitányságra futnak be, onnan kérheti ki a BKV 8 (nyolc!) napon belül, amiről az igazoltatott személyt a rendőrség értesíti. Ha ezt a határidőt elmulasztotta, az igazoltatott adatait meg KELL semmisíteni. Ez perdöntő lehet, ám hivatkozni kell erre a védekezésnél!
A büntetés behajthatósága számokban: 2002-ben egymillió jegy nélküli utast rögzítettek, de csak havi kb. ezer személy ellen indítottak bírósági eljárást a pótdíj elmaradása miatt. Ennek az elévülési ideje egy év a büntetéstől a fizetési felszólításig (amit át KELL venni, különben a védekezés lehetőségétől fosztjuk meg magunkat!), amit perben szintén figyelni kell. Lásd 2015 félidejében 2012-es bírságokat peresítettek, 120 ezret! Mindazáltal a pótdíjakból csupán (fentiek alapján csupán) 500 millió forint folyt be, ami az egymillió emberre kivetítve ötszáz forint per fő, holott a pótdíj helyszíni bírság esetén akkor talán 6.000 forint volt. Az ötszáz forint pedig még a perköltséget sem fedezi! És hányan vannak, akik el sem mennek a tárgyalásra, mert "kit érdekel", s ez esetben a független bíró hozzáállásán múlik, hogy a lekésett határidők miatt elutasít-e egy BKV-keresetet, vagy figyelmen kívül hagyja-e az infót, lévén, hogy az alperes nem hivatkozott rá. (Miért nem jelent meg a tárgyaláson?!)
Természetesen a bliccelés HELYTELEN, ugyanakkor az aránytalanul drága magyar tömegközlekedés okán, sajnálattal, olykor nélkülözhetetlen. Sokaknak a bérlet ára a levonások és letiltások után megmaradt havi nettó (kézzel fogható, vagyis ténylegesen elkölthető) jövedelmüknek akár a 20%-a, ami brutális, tekintve, hogy ezért milyen szolgáltatás jár(na), s tekintve, hogy szerencsétleneknek még enni és lakni is illenék...
A rendőrség szóvivője szerint a szolgáltató "gondja", hogy a bliccelést miként védi ki, de például úgy, hogy jegy nélkül fel sem szállhat a K. Utas (K, mint k... kedves. ☺), lásd metró vagy első ajtós felszállási rendszer. De akárhogy is, még mielőtt nagyon aggódnánk a szolgáltató védtelenségéért, valljuk be, a törvénytelen perindítások elkedvetlenítették a sajnálkozókat is.
Ami pedig végképp bicskanyitogató: az álcázási módok. Csak idén (március utolsó napja van) láttam már csöves öregurat, ifjú szerelmes párocskát, sőt óriás túrabatyuval, oldalzsebbe dugott kerékpáros flaskával a buszra lépő ellenőrt is. Aki azzal ámítja magát, hogy a járműre karszalaggal kell felszállniuk... nos, én ilyesmit nem láttam az alább megjelölt forrásanyagban. A szabályzatuk szerint a jegyellenőrzés ELŐTT kell az ismertetőjegyeket láthatóvá tenni. (Tehát nem aközben, mikor felém fordul, hanem már előtte, viszont nem is a buszra szállás előtt.) Az átlagos halandó számára pedig ünnepnek nyilvánított napok kifejezetten kedvelt munkarendbe sorakoztatják a kaméleonokat!
Ugyancsak a belső utasításuk tartalmazza a jármű megszállására vonatkozóan (amikor is erődemonstrációként "bakancsos" közterület felügyelőkkel felvértezve megfojtják az utasokat súlyos jelenlétükkel), hogy feladatuk az ajtónállás a felszálláskor (!), vagyis annak megakadályozása, hogy érvényes jegy nélkül a jármű használatát megkezdhesse K. Utas.
Tegye fel a kezét, aki nem ezt tapasztalta. Opsz! Kezeket le, és inkább az tegye fel a kezét, aki szerint valóban így működik a gépezet. Hm. Nincs nagy tolongás.
De ha kell még rökönyödésre ok: állítólag bármikor megállíthatják a járatot, és átmenetileg megtilthatják az ajtónyitást az ellenőrzés kedvéért. Mert ugye testileg nem tartóztathatják fel a bliccelőt, aki nem hajlandó azonosítani magát (csak udvariasan verbálisan), de hát ők hozzánk sem érnek, midőn áll a busz a rendőrség megérkezéséig. Ennek olyan személyes szabadság megsértésű szaga van az én olvasatomban.
Változatlanul áll a régi bölcselet: jobb félni, mint megijedni. Akinek ez nem ételmegvonás, igenis váltson menetjegyet! Jobb a békesség.
Források:
cikkek: BKV-s igazoltatás (2003), Elévült régi ügyek életre kelnek... (2015), Elévülés, végrehajtások (2015), Nincs joga... (2015), BKV Üzletszabályzat (2014, jelenleg is aktuális) kiemelten a 32-34. oldal! és ugyanez csak szebb és korrektebb szerkesztéssel mint a BKK Üzletszabályzata, jelenleg is aktuálisan, kiemelten a 46. oldaltól
kép: bkv weboldala
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése